Néha azért kíváncsi lennék, hogy egynémely kölyöknek mennyi is a tényleges felfogóképessége. Bár szövegértés, ne várjak csodát... -___-''' Tudom, hogy csak én akadok fenn dolgokon... De tessék már eolvasni azt a kurva Karyu interjút! Szerintem semmi vicces vagy poénos nincs benne. Én olvasás közben legszívesebben lekentem volna neki néhány anyai pofont, ha már az eredeti nem tudta megtenni egykor. Ha őszinte akarok lenni, egészen eddig az interjúig úgy voltam vele, hogy ő lehet az egyik fő idióta a bandában... De nem, mint mondtam, van akkora lelki mimóza, mint Ruki. (És azóta Hizumi bizonyította, hogy ő a főidióta. XD) És ahogy olvastam a héten, Zero-nak se lehetett egyszerű a zenélés... Mármint döntés, hogy zenélni fog. Asszem múlt héten volt az első alkalom, hogy a szülei elmentek egy Despa koncertre... Nem tudom, ha az én gyerekem zenélne (aki nincs és nem is lesz), én legalább az első koncertjén ott lennék... Szvsz, kemény évek lehetnek mögöttük. Érzelmileg és lelkileg főleg. Abban viszont kételkedem, hogy bármely kis hülye ebbe belegondolt volna. Megint csak azt látják, hogy hú de viccesek, meg hú de szép(ek) és kész... -____-''' Nem ért el az agyáig, vagy nem tudatosult a dolog, hogy Karyu hosszú évekig egyszerű eszköznek tekintette a gitárt, egy névtelen tárgynak, feladatnak a gitározást. Nem tudom... Szerintem ő ezzel kicsit olyan volt mint Kenpachi a Bleach-ben (hülye példa rulz), hisz ő is csak egy tárgynak tekintette a zanpaktou-ját, és hiába volt erős, ha nem volt képes emiatt felszabadítani minden erőt és energiát. Azt hiszem ő sem tudott igazán a zenéjük része lenni... De ezer meg egy szerencséjére ez megváltozott... Azóta megszületett Micawber. <3 Szép. *___* Hajlandó gitárszólót játszani... És mintha kezdene egyre többet vokálozni. Helyes! Nah, én lassan go haza...
P.S.: nem... inkább nem írok semmit, de asszem megint bejön amire számítok... Gyerünk kölykök, bizonyítsátok be...
|